Amikor a nyúl viszi a vadászpuskát, avagy húsvéti finomságok nyomában

Amikor a nyúl viszi a vadászpuskát, avagy húsvéti finomságok nyomában

Két-három évszázaddal korábban még a húsvét volt az év legnagyobb egyházi ünnepe, így igencsak megadták a módját az ünneplésnek. Bár azóta a karácsony világszerte átvette a vezető ünnepi szerepet, a húsvéti terített asztalról még mindannyiunknak csupa-csupa ínycsiklandó emlék és gondolat jut eszünkbe. Vajon miért?

Erre a kérdésre talán nem is olyan egyszerű a válasz, mint gondolnánk. Hiszen a tradicionális magyar ételek pompás változatossága többé-kevésbé minden vasárnapi ebédnél terítékre kerül. Vannak azonban olyan ételek is a hagyományos magyar étlapon, amelyek kifejezetten egyik-másik ünnephez kötődnek. Te szoktál például az év bármely más szakaszában sárga túrót enni?

A NetPincérnél erre nem vennénk mérget, de persze nincs kizárva, hogy tévedünk. Azonban az ünnepi hosszú hétvégére készülve kicsit utána néztünk a húsvéti finomságoknak és az ünnephez kötődő szokásoknak – persze szigorúan csak azért, hogy kellő áhítattal várhassuk az elénk táruló lakomát.

De lássuk a medvét, azaz a nyulat: miért volt ekkora ünnep a húsvét?

Már maga a húsvét elnevezés is árulkodó, hiszen arra utal, hogy az ünnepet megelőző ínséges időszak után ismét húst veszünk és vehetünk magunkhoz. Korábban ugyanis a húsvét volt a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen Jézus húsvéti feltámadása a katolikus vallás egyik legnagyobb csodája.

Erre az ünnepre viszont az egyházi tanítások szerint egy 40 napos böjttel készültek fel a hívek, amely a farsangi mulatságokat követően, hamvazószerdával vette kezdetét. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hamvazószerdát követő csütörtökön még szinte kötelező volt húst enni és torkoskodni, innen ered a Torkos csütörtök szokása is.

Azonban, ha szigorúan ragaszkodtak a böjti időszak étkezési előírásaihoz, akkor kezdetben általában naponta csak egyszer étkeztek és leginkább kenyeret, vizet, halat és száraz növényi étkeket ehettek.

Később, úgy a XI-XII. század felé már lazult a szigor és bár a mértékletesség akkor is cél volt, már tésztaételek is kerültek az asztalra. Például a XVIII-XIX. században igen népszerű böjti étel volt a mákos tészta, mivel a mák fekete színe a gyászra – Jézus halálára – utalt. Gyakrabban fogyasztottak ilyentájt ciberelevest, tejlevest, aszalt gyümölcsöket, főzelékeket vagy épp sós vízben főtt babot és sertészsír helyett olajjal főztek.

Összességében tiltott dolog volt a hús, kivéve talán vasárnaponként, amit idővel egyre kevésbé tekintettek a böjt részének. Ráadásul voltak olyan tájegységek, ahol az volt a szokás, hogy a füstölt húsokat, kolbászokat, szalonnákat és sonkákat a kemencébe akasztották. Aztán a kemence ajtaját a 40 napos böjt időszakára betapasztották és csak húsvétkor bontották ki újra.

Máshol pedig az is szokásban volt, hogy a kanalat – amivel például a szintén tiltott édességet, mondjuk a lekvárt vagy a mézet kanalazták ki – egy szentkép mögé dugták el és csak húsvét vasárnap vették elő újra.

Nyúlünnep, nyúlhús nélkül – érzed az ellentmondást?

Érdekes módon a kutatásaink során azt találtuk, hogy hiába lehetett a szigorú böjti időszak után ismét húst falatozgatni, csak elvétve akadt olyan tájegység Magyarországon, ahol bármilyen nyúlból készült finomság került volna fel a húsvéti asztalra. (Már persze a ma divatos csokinyulat leszámítva, de ezt azért nem neveznénk önálló fogásnak.)

De akkor vajon hogyan vált a nyúl a húsvéti ünnepek szimbólumává? Ehhez minden bizonnyal annak van köze, hogy az állat szaporasága miatt a termékenység jelképe lett. Emiatt a keresztény kultúrkörben Jézus feltámadása kapcsán, valamint a természeti népszokásokat figyelembe véve az újjászületést, a szaporodást, a termékenységet szimbolizálja, méghozzá a tojással együtt.

Innen ered egyébként a tojásfestés hagyománya is. Abban az időben, amikor ez a szokás meghonosodott, még csak piros tojások készültek. Ennek oka, hogy ez a szín szimbolizálja az életet, a szerelmet, a szeretetet, míg egy keresztény eredetű legenda úgy tartja, hogy amikor Jézus a keresztfán függött, a lecsöppenő vére pirosra festette egy ott imádkozó nő kosarában lévő tojásokat.

Nyúl helyett: sonka, bárány, tojás, torma és kalács

NetPincér - sonka

A magyarországi szokásokat tekintve elmondhatjuk, hogy nálunk a legelterjedtebb húsvéti ételek a sonka, a tojás, a torma és a kalács. A sonka minden fajtáját kedveljük, hiszen a nyers és a füstölt, a csontos, illetve csontnélküli változatból is rengeteg finom ételt készíthetünk, de természetesen magában is falatozgathatjuk.

Húsvét vasárnap reggelén például hagyományos reggelinek számít a terülj-terülj asztalkám, amelyen ott sorakozik minden finomság: a főtt tojás, a főtt, a sült, a nyers sonka, a torma, a sós és az édes kalács. És persze az olyan friss zöldségek, mint a retek, a paradicsom, a paprika és az újhagyma. Ezek szintén az újjászületés szimbolikájába illeszkednek, hiszen a természet megújulását jelképezik.

Ebédre következnek a tartalmasabb ételek, mint például a korábban hagyományosnak számító, bárányból készült ételek, mivel a bárányhús szintén Jézus áldozat szerepére utal. Ilyen bárányból készült finomság például a rozmaringgal és fokhagymával együtt sütött báránycomb is.

Mellé nem ritkán töltött tojást is tálaltak és persze a sonkaszeletekkel sem spóroltak. A sonkához egyébként még sárga túrót is kínáltak – ez a fogás főleg a Szabolcsra és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére volt jellemző –, ami édes ízével kiválóan harmonizál a sonka sós karakterével. Ahol pedig mégiscsak kínáltak egy kis nyulat az ünnepi asztalon, ott általában a töltött nyúlgerinccel vagy vörösboros nyúlpörkölttel hódították meg az ízlelőbimbókat.

A húsvéti édességeket tekintve rendkívül széles a paletta, hiszen a mazsolás fonott kalács, a kuglóf, a mostanában egyre elterjedtebb répatorta, a diós kosárka és persze a különböző gyümölcsös piték is nagy népszerűségnek örvendenek.

Ha esetleg a fentieket olvasva megéheztél valamilyen húsvéti finomságra, válaszd ki azt, ami a leginkább fogadra való! A NetPincér ínycsiklandó kínálatában te is megtalálod a számodra kedves menüt, amit a weboldalon vagy a mobil alkalmazásunkon keresztül meg is rendelhetsz. Ne bajlódj a főzéssel, legyen a húsvét a család, a pihenés és az ünnep ideje!

Szeretnél értesülni az egészséges életmóddal kapcsolatos hírekről, akciókról?
Értesítést kérek!*
*Az e-mail cím megadásával hozzájárulok ahhoz, hogy a NetPincér (Viala Kft.) hírlevelet,
ajánlatokat küldjön nekem az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.
NetPincér.hu
A NetPincér már 1999 óta segít az éhes embereknek azzal, hogy egy helyre gyűjti a különböző éttermek étlapját. A Kedves Ínyenc blogot a NetPincér azért indította el, hogy segítsen választani az elérhető több mint 1500 étterem kínálatából.

Hozzászólások

comments