A BÖJT AZT JELENTI: PIHENJÜNK EGY KICSIT

A BÖJT AZT JELENTI: PIHENJÜNK EGY KICSIT

Elindult a böjt, amit mára elég kevesen tartanak be. Pedig érdemes tudni, hogy a böjtnek vannak egészségügyi előnyei is. És egyáltalán nem az éhezésről szól!

A böjt fogalma szinte az egész világon ismert, és ugyan vallásos előírások és hagyományok miatt létezik, nem csak a vallásosok számára lehet előnyös a böjtölés. Ehhez persze azt is fontos tudni, hogy a böjtölés egyetlen kultúrában sem éhezést jelent, sőt még csak nem is fogyókúrát. A keresztény böjt lényege, hogy bizonyos ételtípusokat – állati fehérjét, zsiradékot – nem fogyasztunk bizonyos időszakokban, általában a böjti időszak péntekjein. De mára az orvostudomány is egyre több tanulmánnyal igazolja, hogy az átmenetileg – néhány napra vagy egy-két héten át – csökkentett kalóriabevitel aktivizálja az immunrendszert. Ezzel pedig segít regenerálódni, a hosszú, hagyományosan kevés vitaminnal és friss élelemmel járó tél után.

Tipikus böjti étel? Igen!

A böjtöt már az ókorban is ismerték, és vélhetően a tapasztalt egészségügyi előnyök miatt a megtisztulást kötötték hozzá. Sőt már az egyiptomiak is terápiás céllal alkalmazták. Az indiai jógi és amerikai indiánok a megvilágosodás érdekében tartottak böjtöt. A hagyományos zsidó böjtnél már az akaraterő, az elszántság megerősítése is fontos szempont volt. A muzulmánoknál pedig az egy hónapos ramadán nem csak az evésre, de az ivásra és dohányzásra is vonatkozik. Igaz ez a tiltás csak a nappalokra érvényes, napnyugta után már enni is lehet. És ez igaz számos vallás böjti előírásaira.

De mi a helyzet nálunk, ahol a keresztény böjt 40 napos időszaka a hagyomány? Bár az előírások sokat finomodtak az elmúlt évszázadokban, a keresztény böjtnek is vannak fokozatai. A legszigorúbb változat az úgynevezett katolikus negyvenelés, ami azt jelenti, hogy naponta csak egyszer szabad enni, napnyugta után, és akkor is tiltott a hús, a tojás és a tejtermék. De a szigor nagyjából a 13. századtól megszűnt, és a böjt ma gyakorlatilag csak a 18 és 60 éves kor közöttiekre vonatkozik. Az egyszerűsített szabály, hogy hamvazószerdás és nagypénteken vagyis a böjt első és utolsó napján nem szabad húst enni, és a böjti időszak minden péntekjén ajánlatos kerülni a húsféléket. Érdekes, hogy aki utazik, az mentesül az előírások alól, ahogy azok is, akik nehéz fizikai munkát végeznek. Már persze, ha vallási okokból böjtölünk.

De mit együnk, ha tegyük fel, be akarjuk tartani a böjtöt? Ahogy a vallási előírások többsége, a böjt is gyakorlatias tapasztalatok miatt született meg. Így nagyjából azt érdemes ilyenkor enni, ami hagyományosan, a hűtőgépek és a globális élelmiszer kereskedelem ideje előtt amúgy is rendelkezésre állt. Így fontosak a sokáig eltartható zöldségfélék: bab és lencse, burgonya és répafélék, és a gabonák, olajos magvak. A tavasz első heteiben megjelenő hónapos retek. Érdemes kerülni egy ideig a magas cukor tartalmú ételeket. Ha pedig nagyon kívánjuk a fehérjét azon a néhány húsmentes napon, korlátlan mennyiségben választhatunk a fantasztikus halételekből. Szóval, éhezésről szó sincs. Egyébként is, a böjt nem más, mint a farsangi és húsvéti lakomák közötti pihentető néhány hét.

Szeretnél értesülni az egészséges életmóddal kapcsolatos hírekről, akciókról?
Értesítést kérek!*
*Az e-mail cím megadásával hozzájárulok ahhoz, hogy a NetPincér (Viala Kft.) hírlevelet,
ajánlatokat küldjön nekem az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.
NetPincér.hu
A NetPincér már 15 éve segít az éhes embereknek azzal, hogy egy helyre gyűjti a különböző éttermek kínálatát. A Kedves Ínyenc blogot a NetPincér azért indította el, hogy segítsen választani az elérhető több mint 3000 ételből.

Hozzászólások

comments